2008. augusztus 21., csütörtök

félve hinni

még most sem tudok felocsudni a két nap varázsából...egészen felfoghatatlan számomra, hogy létezik egy olyan ember, mint én...akivel egyszerre gondolunk, egyszerre vágyakozunk, egyszerre dobban a szívünk...tudom, hogy borzasztó csöpögősen hangzik, de valóban ez történik velünk...
D. olyan számomra, mintha az elveszett, de megkerült másik felem lenne...tényleg hihetetlen módon hasonlítunk...nem is tudom, éreztem-e hasonlót máskor...furcsa és kicsit félek, mert nem akarom, hogy történjen valami ezzel a csodával...

újra tudok szívből, mélyen szeretni...

Nincsenek megjegyzések: