boldogság a félelem árnyékában

D-vel nagyon boldog vagyok...minden pillanattal jobban és jobban szeretem és annyira csodálatos, hogy úgy szeret, ahogy vagyok...megbeszéljük, ha valamit úgy csinálok, amivel nem ért egyet, de nem megváltoztatni akar, hanem csak szól, ha valamit furcsának lát...egyre biztosabb vagyok a kapcsolatunk erejében, és ez jóleső biztonsággal tölt el...szeret...szeretem...

egy volt kedvesről kiderült, hogy hepatitise van...még nem tudjuk, hogy milyen fajtából, de ha B, vagy C, akkor valószínűleg tőlem kapta el, mert mással közel, s távol nem volt az utóbbi időben...nagyon félek az eredménytől...amúgy sem vagyok más miatt valami fényesen, de az egyszerű rutin betegségnek számít...ma a fél életemet valószínűleg az orvosnál töltöm, s ha ma nem lesz eredménye az exnek a hepatitisről, akkor elmegyek délután egy HIV és hepa szűrésre is...bár úgy gondolom, nem vagyok beteg, de ezzel mindenkit megnyugtathatok...D-nek mindent elmeséltem erről és abszolút megbízik bennem...annyira jó, hogy ennyire erős az, amit irántam érez és, amit iránta érzek...

tegnap megnéztük együtt a Delta című Mundruczó filmet...nagyon szép, csak kegyetlen szomorú és realisztikus...nem esett jól a lelkemnek most egy ilyen filmet látni...hajéamos vagyok az ilyen jellegű filmeknél párhuzamokat vonni a saját életem és a film között és nagyon mélyen tud érinteni, mivel többnyire sajnos találok hasonlóságokat...

nezsikével levelezünk wiwen, ami klassz...szeretek vele beszélgetni...durván ugyanakkor vagyunk lelkileg hullámvölgyben...furcsa...

a főiskola első körben elutasította a kedvezményes tanulmányi rendért írott kérelmemet, így már másfél hete pihen a méltányossági kérelem második körben a rektor asztalán...még nem érkezett válasz...amennyiben ismét nemleges választ kapok nagy valószínűséggel átiratkozom egy olyan vidéki egyetemre, ahol létezik a szakom államilag finanszírozott levelező formája...

ilyenkor jövök rá, mennyire rossz is bizonytalanságban lenni...az egészségügyi dolgok miatt is, meg az iskolával kapcsolatos kavarás miatt is...

itt van az ősz...helyett a tél...ahhoz képest, hogy két hete még negyven fokban szuszogtunk...most csizma van rajtam, dupla pulcsi és szinte állandóan esik az eső...
nem lesz jó,ha ilyen gyorsan itt a tél...nem volt ősz...elmaradt az átmenet...
lehet, hogy valóban már csak két évszakunk lesz?a nyár és a tél???nem lenne jó...a szervezetünk, a természet és a lelkünk miatt sem...kell az a tavasz és az az ősz is...

azt hiszem, felnövök...